Nem szoktam gazdasági szakirodalmat olvasni, valaki ajánlotta ezt a könyvet, miután meghallgatta, hogy mennyire kedvelem az internetet, hogyan hiszem, hogy megváltoztatta a világot, és ez a folyamat még korántsem ért véget. Most következik az a korszak, amikor a technológia átalakítja az életet, a társadalmat és az üzletet minden tekintetben.
A könyv a globalizációval foglalkozik, amit három szakaszra oszt a szerző, ebből az utolsó szakasz a 2000 óta tartó évek, amikor is kiépült világszerte az optikai szálak hálózata, ami lehetővé tette a Föld „kilapulását”, vagyis bárhol éljen az ember egyenlő eséllyel kapcsolódhasson be munkájával, szaktudásával a világ gazdasági életébe, anélkül, hogy el kellene hagynia az otthonát. Az azonos szaktudású emberek már nemcsak a saját kollégájukkal versenyeznek, hanem a Földön bárhol élő kollégáikkal is. A műszaki lehetőségek olyan együttműködést tettek elérhetővé, amely a munkát függetlenítette a földrajzi helytől. Ezért indult meg -elsősorban Indiában és Kínában- a hihetetlenül gyors gazdasági fejlődés. Nah végre! Ez tényleg érdekel… »
Ez nem az, aminek első olvasásra tűnhet, de akkor mi is? Chris Anderson szerint a hosszú farok (long tail) az internet üzleti modellje. Olyan keresleti görbe, amelyeknek csak “feje” és “farka” van. Azt állítja, hogy a kultúra (filmek, televízió, újságok, könyvek stb.) területén a nagy piacok ezzel a bizonyos “fej plusz farok” görbével írhatók le. Egy piac meghatározó részét néhány nagy szereplő uralja, a maradékon viszont nagyon sok osztozik. A gazdaság és a kultúra elmozdul a domináns „győztesektől” a „sokaság” felé. Nah végre! Ez tényleg érdekel… »
A cím ausztrál őslakos rembarrgna nyelven azt jelenti: ha lopózva próbáljuk becserkészni a kengurut, megérezheti verítékünk szagát. Ezt is megtudhatjuk Tore Janson érdekes és szórakoztató könyvéből. A példával azt igyekszik bizonyítani, hogy minden nyelv egyenlő, nincsenek fejlett ill. fejletlen nyelvek, csak a körülményekhez, a használathoz alkalmazkodó nyelvek vannak. Az említett ausztrál nyelv kevés hangot használ viszont nagyon fejlett a ragozása, a koiszán nyelvek (busmanok) viszont rengeteg hangot használnak (egyes nyelveik több mint százat) de egyszerű a mondattanuk. Vagy hogy közelebbi példát hozzunk: a spanyol öt alap magánhangzót használ, viszont rengeteg igealakot, az angol jóval kevesebb igealakot, viszont több hangot, diftongust. A természeti népek ill. az ipari civilizációban élő népek nyelveinek szókészlete is lehet egészen eltérő.
A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy mikor és miért keletkeztek a nyelvek. Milyenek lehetnek kétszáz vagy akár kétezer év múlva? Hány nyelvet beszéltek tízezer éve és hányat beszélnek most? Megismerkedhetünk a nagyobb nyelvjárásokkal, a nyelvi identitás fontosságával.
Megtudhatjuk, hogyan keletkeztek új nyelvek az utóbbi négyszáz évben, pl. a norvég, az afrikaans vagy a kreol. Nah végre! Ez tényleg érdekel… »
