Közeledik a karácsony. Az ünnepi készülődés során eszembe jutottak gyermekkorom karácsonyai. A fenyőfa illata, a csillagszóró, ezernyi apró csillag lobbanása és egy könyv, amelyet akkor olvastam először. A “Karácsonyi látogatók” megkapó története. Újra elővettem a könyvet, elolvastam, és felnőtt szemmel nézve ugyanannyi szépséget találtam benne.
Gyermekkori emlékek ihlették Fekete István „Karácsonyi látogatók” című kötetét.
A szülőfalujába hazalátogató író találkozása öreg dajkájával, Rozi nénivel: „… az öregasszony átölelte a vállam, és egyszerre a régi lett minden. Szívemben újra megvillant a régi nyarak ragyogása, régi ízek édessége, régi mezők szénaillata, és az öreg karok ölelésében megéreztem, hogy minden elmúlhat körülöttünk, elmúlhatunk mi magunk is, de a jóság ifjúsága és a tűz dajkáló, drága melege el nem múlhat soha.”
A „jusson” összekülönböző testvérpár esete, akik sohasem tudtak igazán haragudni egymásra, de megegyezni sem voltak képesek. Egészen az ifjabb testvér korai, háborúban bekövetkező haláláig. A hírről egyedül az idősebb testvér értesül. Akkor elkészíti a hivatalos papírokat, úgy, ahogy az öccse szerette volna az „osztozást”. Még ráadást is ad a keresztfiának. Mindeközben eltitkolja a gyászhírt idős, beteg édesanyjuk és testvére várandós felesége elől…
A „Két anya” története… Egy férfinak két gyermeke születik ugyanazon a napon két anyától. A házasságon kívül született gyermek édesanyja meghal a szülés után. A bába elmegy az apához, hogy ő fizessen az elhunyt, szegény nő helyett, ám a férfi elküldi. A bába minden elmond a feleségének, a kisbabát is elviszi hozzá. A két gyermek nagyon hasonlít egymásra. Az anya magához veszi a kis árvát, és soha nem árulja el a férjének, melyik is a két gyermek közül a kettőjüké. Idegen vidékre költöznek, ahol „ikrekként” nevelik fel a gyermekeket. Sok év múlva a háborúban elesik az egyik fiú. A mély gyászban azt mondja a férfi a feleségének: – „Most már ne is mondja meg, szívem.” –
A címadó „Karácsonyi látogatók” meseszerű, megható történet egy súlyos beteg kisfiú különös, karácsonyi álmáról: „Jóska szeme álmosan kinyílt. Hűvös fenyőillatban úszott a szoba. Anyja mélyen aludt. Az ajtónál szikrázó ragyogásban állt a fenyő, és rajta piros, kék ruhájú madarak… Alatta pedig – ó ez nem is igaz! – nyúl, őz, róka…”
Ilyen és még sok hasonló szép, megható novellát tartalmaz a gyűjtemény. Az ünnepi sürgés-forgásban jó néha megpihenni és gondolatban, lélekben is készülni az ünnepekre. Ebben segítenek ezek a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható, szívmelengető történetek.
csengőszót és gyertyalángot-,
ajándékot, szeretetet,
s mindent, ami fontos Neked.”
Békés, Boldog Szép Karácsonyt kívánok Mindenkinek!
Nincs kapcsolódó írás.


Megható, megindító írás.
Van véleményed? Írd meg!
Sajna ahhoz, hogy kiírhasd magadből amit szeretnél elmondani, előbb előbb be kell jelentkezned.