Könyvtárosok könyves blogja

Nem szoktam gazdasági szakirodalmat olvasni, valaki ajánlotta ezt a könyvet, miután meghallgatta, hogy mennyire kedvelem az internetet, hogyan hiszem, hogy megváltoztatta a világot, és ez a folyamat még korántsem ért véget. Most következik az a korszak, amikor a technológia átalakítja az életet, a társadalmat és az üzletet minden tekintetben.
A könyv a globalizációval foglalkozik, amit három szakaszra oszt a szerző, ebből az utolsó szakasz a 2000 óta tartó évek, amikor is kiépült világszerte az optikai szálak hálózata, ami lehetővé tette a Föld „kilapulását”, vagyis bárhol éljen az ember egyenlő eséllyel kapcsolódhasson be munkájával, szaktudásával a világ gazdasági életébe, anélkül, hogy el kellene hagynia az otthonát. Az azonos szaktudású emberek már nemcsak a saját kollégájukkal versenyeznek, hanem a Földön bárhol élő kollégáikkal is. A műszaki lehetőségek olyan együttműködést tettek elérhetővé, amely a munkát függetlenítette a földrajzi helytől. Ezért indult meg -elsősorban Indiában és Kínában- a hihetetlenül gyors gazdasági fejlődés.
Az amerikaiak nem is tudják, hogyha pizzát rendelnek telefonon, gyakran Indiában veszik fel a rendelést, hogy az adóbevallásukat indiaiak készítik el. Olvashatunk -méghozzá a hozzám hasonló laikusok számára is könnyen érthető és szórakoztató stílusban- a világ legnagyobb kiskereskedelmi láncának /Wal-Mart/, vagy a csomagküldő cégnek /UPS/ a működéséről, hogyan váltak ezek a multinacionális cégek a korszerű technológiák alkalmazásával világlapító, vagyis globalizációs tényezővé.
Friedman szerint a berlini fal leomlásával és az internet elterjedésével a versenyfeltételek, az esélyek világszerte kiegyenlítődtek, és ezek olyan óriási energiákat szabadítanak fel, amelyek ma még nem is láthatóak teljesen. Ma már megvan a lehetősége, hogy a legjobb munkaerővel lehessen elvégeztetni egy feladatot a világ bármely pontjáról. Lehetőség van rá, hogy egy beteg leleteit a világ legjobb szakorvosa értékelje. Ráadásul az időeltolódás miatt, amíg Amerika “alszik”, Ázsia dolgozik.
Kritikát is megfogalmaz a globalizált világgal szemben, olvashatunk a terrorizmus veszélyéről, vagy a környezeti problémákról, nem is tud mindegyikre választ adni. De rávilágít arra, hogy a globalizáció ellenes tüntetések mind a fejlett világban zajlanak, a szegényebb országok lakói nem tiltakoznak, mert nekik a kilapult Föld megélhetést és felemelkedést jelent. Igaz, hogy a szolgáltatás átkerült Indiába, de ez a foglalkoztatottságban megtérült azzal, hogy az amerikai áruexport a duplájára növekedett.
A szerző talán nem is igazán új információkkal, hanem inkább a köztük lévő összefüggésekkel világít rá a 21. század fontosabb változásaira, és ezzel a jövőre is irányt mutat. Utánajár, hogyan hatnak a technológiai változások a globalizált gazdaságra, és ez hogyan hat ki a világpolitikára, a környezetre, a közegészségügyre. Nem csak az üzleti élet vezetőit szólítja meg, hanem a kormányokat, a nonprofit szervezeteket és az egyszerű munkavállalókat is, sőt Ázsia és Afrika legszegényebbjeit is. Felhívja a figyelmet a szociális és gazdasági feszültségekre, amikben élünk és amelyeket talán ismerünk is, de a szerző ajánl megelőző intézkedéseket és megoldásokat is.
Friedman elsősorban az amerikaiakat figyelmezteti a két legnagyobb veszélyre, ami fenyegeti őket: ha “falat” építenek maguk köré a terrorizmustól való félelmükben, akkor lemaradnak az egyre élesebb gazdasági versenyben, ami éppen a “falak” leomlása miatt élesedett ki.
Világszerte egyenlő eséllyel lehet hozzáférni információkhoz és az együttműködés eszközeihez, de soha nem lesz mindennapi, közönséges dolog az emberi kreativitás, a képzelőerő. A globalizált világ feladata, hogy ösztönözze az embereket önálló, a civilizáció haladását szolgáló gondolkodásra. A könyvben végig a változások gyorsaságára, az életen át tartó tanulás fontosságára figyelmeztet, arra, hogy aki nem “fut” elég gyorsan a kilapult Földön, menthetetlenül lemarad.
A szerző beutazta a világot, hogy személyesen tapasztalja meg, mit jelent a gazdaságban a globalizáció, talán ettől lett a könyve könnyed, és élvezetes olvasmány súlyos témája ellenére is. Nem éreztem nála -más könyvekben gyakori- amerikai elfogultságot, hanem inkább világpolgárként próbál objektív irányvonalat mutatni a 21. századba.

A könyv kölcsönözhető a FSZEK könyvtáraiban.

Kapcsolódó írások:

1. Mi van a lábunk alatt? – Föld alatti Pest; Föld alatti Buda Jó néhány éve figyelemmel kísérem a Városháza kiadó a...