A frissen diplomázott Dr. Voith József egy dél-alföldi kisváros lakója csak nagybátyja, Szalma Lajos segítségével tud elhelyezkedni segédfogalmazóként annak lakóhelyén, egy valamivel nagyobb városban. Szegeden járt egyetemre, itt szeretett volna dolgozni, de nem volt álláslehetőség, így maradt a nagybácsi ötlete. Az erős akaratú nagybácsi lesz a fiú mentora, vele küzd meg szinte naponta az önállóságáért. Kevés sikerrel.
Szalma Lajos biológia-testnevelés szakos gimnáziumi tanár szinte mindenkit ismer a városban. Beosztásához képest jóval nagyobb az informális hatalma, nem jó vele ujjat húzni. Hétvégi házában rendezett kábítószeres partijain megfordul a város színe-java. Az ő segítségével ismeri meg a való világot Jocó, mi pedig a Dél-Alföld pontos szociografikus leírását kapjuk az írótól, rácsodálkozva arra, hogy a Rokonok megállapításai a nepotizmusról, most is éppúgy megállják a helyüket, akárcsak Móricz Zsigmond korában.
Ha Szalma Lajos ennyire domináns, akkor mégis, ki itt a főhős? Természetesen a regény mégiscsak Dr. Voith József felnőtté válásának története. Bár mentora úgy viselkedik, mint Lucifer Az ember tragédiájában, az önálló cselekvés lehetősége megadatik Jocónak. Mint oly sok más regényben, itt is a szerelem megnemesítő ereje mutat kiutat az erkölcsi posványból. Jocó főnöknője, Fejérné mozgássérült lánya a szerencsés nyertes. De addig még sok minden történik.
Jocó apja egy mulatság során részegen kis híján megerőszakol egy tizenkét éves cigánylányt. Ennek következtében az apát elbocsátják munkahelyéről. Mindez a romák bosszúja miatt történt, Szalma Lajos tehát szervez egy kis kirándulást néhány kigyúrt markos legény és Jocó társaságában a roma sorra. Míg az akció zajlik, Jocó megtalálja a kislányt, és valóban megteszi, amivel az apját vádolták. A munkanélkülivé vált apa külön költözik az anyától, és egy tanyát vásárol, ahol nekifog a gazdálkodásnak. Jocó és a nagybácsi éppen látogatóban vannak nála, amikor alkoholos befolyásoltság alatt kaszával hátulról fejbe vágja magát, és meghal.
A kalandok során megismerhetjük a békák vonulását, a vasút ellehetetlenülését és egy méhkeréki út alkalmával a feketén dolgozó vendégmunkások sanyarú sorsát.
Jocó szerelmi élete fellendülőben, de a nagybácsi árnya állandóan ott kísért, hiszen a nők, akikkel kapcsolatba kerül, azok Szalma Lajosnak már mind megvoltak. Kivétel Fejér Judit, akinek csak az anyja volt meg. A lány okos, lázadó, ígéretet jelent a jövőre nézve.
Ha valaki kíváncsi arra, hogy él ma a kisvárosi értelmiség, milyen lehetőségei vannak a pályakezdő értelmiségieknek, érdekli a Dél-Alföld vagy csak egy jó könyvet szeretne olvasni, bátran merem ajánlani ezt a regényt.
A könyv kölcsönözhető a FSZEK könyvtáraiban.
Nincs kapcsolódó írás.

Van véleményed? Írd meg!
Sajna ahhoz, hogy kiírhasd magadből amit szeretnél elmondani, előbb előbb be kell jelentkezned.